Actinidia arguta – Ostrolistna aktinídia (Mini Kivi)
Az Actinidia arguta, az ostrolistna aktinídia, a kereskedelem ismert mini kivi vagy kivi bogyó néven, egy rendkívül fagytűrő, erőteljesen növő kúszónövény az aktinídiafélék (Actinidiaceae) családjából. Sima, szőrzet nélküli, szőlő nagyságú gyümölcsöket terem, amelyeket héjastul fogyasztanak – gyakran édesebbek, mint a klasszikus kivi.
Szinonimák és elnevezések
Az elfogadott név Actinidia arguta (Siebold & Zucc.) Planch. ex Miq., az alapnév pedig Trochostigma argutum Siebold & Zucc. A Kew POWO adatbázis számos szinonimát sorol fel a fajhoz; a legfontosabbak:
- Trochostigma argutum Siebold & Zucc. (alapnév)
- Actinidia cordifolia Miq.
- Actinidia purpurea Rehder
- Actinidia megalocarpa Nakai & Kitag.
- Actinidia callosa var. arguta (Siebold & Zucc.) Maxim.
- Actinidia rufa var. arguta (Siebold & Zucc.) Dunn
- Actinidia japonica Nakai
- Actinidia platyphylla A.Gray ex Miq.
Angolul a növényt „hardy kiwi”, „kiwiberry”, „tara vine”, „baby kiwi” és „grape kiwi” neveken ismerik, németül „Kiwibeere”, magyarul pedig ostrolistna aktinídia, közismert nevén „mini kivi”. A POWO különböző változatokat is megkülönböztet, például var. giraldii és var. hypoleuca.
Eredet és megjelenés
A faj Északkelet-Ázsia mérsékelt övezetéből származik – az orosz Távol-Keletről (beleértve Szahalin szigetét), Észak- és Közép-Kínából, Koreából, Japánból és Tajvanról, ahol 150–1500 méteres magasságban nő, hűvösebb területeken, mint a legtöbb aktinídia. Erőteljesen növő, lombhullató, kúszó növény, amely egy szezon alatt akár 6 métert is nő, és elérheti a 6–9 métert vagy többet.
A levelek egyszerűek, váltakozó állásúak, papírszerűek, finoman fogazottak, hosszú levélnyélen. A virágok aprók, fehérek és illatosak, késő tavasszal jelennek meg. A gyümölcs sima, zöld (néha barnás, bíbor vagy pirosas árnyalatú) bogyó, szőlő vagy olajbogyó nagyságú – valójában szőrzet nélküli mini kivi. A növény kétlaki: a hím- és nővirágok külön egyedeken nőnek, ezért a terméshez mindkét nemre szükség van.
Fagytűrés és termesztés
Az ostros levelű aktinídia a legellenállóbb gyümölcstermő kúszónövények közé tartozik – fásodás után körülbelül −30 és −34°C között bírja a fagyot, a leghidegebb populációk növényei ennél is ellenállóbbak. A fagyállósági zónaként a 4-es zónát vesszük alapul (a legellenállóbb szelekciók elérik a 3-as zónát). Napos helyet igényel (a legjobb termés érdekében), mély, termékeny, enyhén savas és jól vízelvezető talajt, valamint erős támasztékot – pergolát, lugast vagy masszív karót. Figyelem: bár maga a kúszónövény nagyon ellenálló, a tavaszi −2°C alatti fagyok károsíthatják a fiatal hajtásokat és rügyeket.
Magvetés
A magok nyugalmi állapotban vannak, és 1–2 hónapig hűvös, nedves rétegezést igényelnek (nedves közegben, hűtőszekrényben, kb. 4°C-on), majd melegre helyezve általában körülbelül egy hónap alatt csíráznak. Ez egy könnyű, bár türelmet igénylő termesztés. Fontos tudnivalók a kertész számára: a palánták neme (hím vagy nőstény) az első virágzásig (általában kb. 3 év) ismeretlen, ezért érdemes több növényt vetni, hogy mindkét nem képviselve legyen; a nevezett fajtákat vegetatív úton szaporítják, a palánták genetikailag változékonyak.
Ápolás és felhasználás
A növény nagy vízigényű – állandóan nedves, de soha nem vízálló talajt kedvel (a jó vízelvezetés megvédi a gyökérrothadástól). Erős támasztékot és alakító metszést igényel. A terméshez szükséges egy hím példány (egy hím kb. hat nőstényt poroz be); kivétel az öntermékeny 'Issai' fajta. A sima mini kivit egészben, frissen fogyasztják, valamint lekvár, gyümölcslé és bor készül belőle; a gyümölcs C-vitaminban gazdag.
Érdekességek
Az ostros levelű aktinídia az egyik legellenállóbb gyümölcstermő kúszónövény a termesztésben – a természetben akár −45°C-ot is túléli, mégis egyetlen tavaszi fagy elronthatja az egész termőidőszakot anélkül, hogy a növényt maga károsítaná. Japán Iya völgyében ebből a kúszónövényből élő hajtásokból fonták a hagyományos kazura függőhidakat.
Összefoglalás
A mini kiwi hálás választás a gyümölcsök kedvelőinek hűvösebb éghajlaton – rendkívül fagyálló kúszónövény, édes, egészben ehető gyümölcsökkel. A magvetés egyszerű (csak néhány hetes hűvös rétegezés szükséges), de fontos a masszív támaszték és hogy mindkét nemű növény legyen.
