Hibiscus tiliaceus – Ketmia Lipowata (Sea Hibiscus, Hau)
A Hibiscus tiliaceus, ketmia lipowata, más néven sea hibiscus vagy hau, egy terebélyes, trópusi fa vagy cserje a mályvafélék (Malvaceae) családjából, amely a part menti területeken él. Szív alakú levelei és színüket változtató virágai miatt értékelik, és évszázadok óta szolgáltat rostokat és könnyű fát a Csendes-óceáni népek számára.
Szinonimák és elnevezések
A fajt Linnaeus írta le (1753); a Kew POWO adatbázis elfogadja a Hibiscus tiliaceus L. nevet, míg egyes szerzők által különálló nemzetségként kezelt Talipariti alternatívaként szerepel. A szinonimák közé tartoznak:
- Talipariti tiliaceum (L.) Fryxell
- Pariti tiliaceum (L.) A.Juss.
- Parita tiliaceus (L.) Scop.
- Hibiscus tiliifolius Salisb.
- Pariti tiliifolium Nakai
Angolul a növényt „sea hibiscus”, „beach hibiscus” és „coast cottonwood” neveken ismerik, a Csendes-óceán nyelvein pedig többek között hau (hawaii), vau, fau és purau; magyarul ketmia lipowata. Ezeknek a neveknek a sokszoros előfordulása számos nyelvben az ausztronéziai hajósok általi elterjesztés nyomát mutatja.
Eredet és megjelenés
Ez egy pantropikus faj, amely a trópusi és szubtrópusi övezet partjain él az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségében – a trópusi Afrikától és Dél-Ázsiától Észak-Ausztráliáig és szinte az összes Csendes-óceáni szigeten (beleértve a Hawaii-szigeteket is). Tengerszinttől körülbelül 800 méter magasságig nő, strandokon, folyópartokon és mangrove szegélyeken.
Ez egy terebélyes, örökzöld fa vagy cserje, 4–10 méter magas, ágai gyakran ívesen hajlanak és a talajjal érintkezve gyökeret eresztenek, sűrű bozótosságot alkotva. A levelek nagyok, szív alakúak, sötétzöldek a felső oldalon, alul világosak és szőrösek. A virágok (5–8 cm) egy napig tartanak: reggel élénksárgán nyílnak sötétbordó középpel, napközben narancssárgára váltanak, majd vörösbe, végül lehullanak.
Fagyállóság és termesztés
A Ketmia lipowata szigorúan trópusi növény, fagyérzékeny (USDA zónák 10–11). Ugyanakkor rendkívül toleráns a tengerparti körülményekkel szemben: elviseli a sótartalmat, a sós tengeri szelet, sőt az időszakos elárasztást is, és korall- és mészkőhomokon nő (pH körülbelül 5–8,5). Mérsékelt éghajlaton cserépben termesztik, melegben és teljes napsütésben, fagy ellen védve – Magyarországon takarással vagy szobanövényként.
Magvetés
A magok kemény, áteresztőképtelen héjjal rendelkeznek, ezért vetés előtt érdemes megkarcolni vagy 12–24 órán át meleg vízben áztatni – ez felgyorsítja és egyenletessé teszi a csírázást. Meleg (25–30°C), nedves, jól átjárható talajba vetik; a csírázás általában 1–4 héten belül megjelenik. Könnyű termesztés; a növény dugványról is nagyon jól gyökeresedik.
Felhasználás
Ez a klasszikus „utazó növény” a Csendes-óceánról – rostjai erős szálakat szolgáltattak kötelekhez, hálókhoz, könnyű fája pedig csónakok úszóinak (bommok és úszók) építésére szolgált. A fiatal leveleket és hajtásokat néha fogyasztották, a kéreg főzetét lázcsillapításra és sebek lemosására használták. Emellett értékes dísznövény és népszerű bonsai tárgy. Kínálatunkban látványos, tengerparti gyűjtőnövény.
Érdekességek
Minden virág csak egy napig él, citromsárgán nyílik sötét torokkal, majd estére fokozatosan vörösödik – ezt az antocianinok okozzák. Ez a növény igazi part menti specialista: közvetlenül a vízvonal mellett nő, homokon, korallon és mangrove szélén, elviseli a sót és az elárasztást ott, ahol kevés más fa marad meg.
Összefoglalás
A Ketmia lipowata gyönyörű, terebélyes trópusi part menti fa, változó színű virágokkal és rendkívüli sótűréssel. A magról való nevelés könnyű a kemény héj áztatása után; hűvösebb éghajlaton cserépben, egzotikus, gyűjtői növényként tartják.
