A pálmákat akkor trágyázzuk, amikor növekednek: Közép-Európában általában áprilistól szeptemberig, délen február–márciustól októberig. A cserepes pálmát 7–14 naponta tápláld folyékony vagy vízben oldódó tápoldattal, mindig nedves földre, és olyan trágyát válassz, amelyben kevesebb a foszfor, mint a nitrogén és a kálium. A magnézium és a kelátkötésű mikroelemek is fontosak. Télen szüneteltessük a trágyázást, kivéve, ha a pálma meleg, növényvilágítással ellátott szobában nő.
| Mikor trágyázzunk? | A növekedési időszakban: Közép-Európában IV–IX, Nyugat-Európában III–X, Dél-Európában II/III–X/XI, Észak-Európában V–VIII |
|---|---|
| Milyen gyakran | Folyékony tápoldat: 7–14 naponta · vízben oldódó: 7–10 naponta · lassú hatóanyag-leadású granulátum (talajba): 6–8 hetente |
| NPK-arányok | A foszfor (P) aránya legyen alacsonyabb, mint a nitrogéné (N) és a káliumé (K), pl. 15-5-15 |
| Fontos kiegészítők | Magnézium (Mg), valamint kelátkötésű vas (Fe), mangán (Mn) és cink (Zn) |
| Tél | Szünet; meleg, lámpával megvilágított szobában tartott pálmák esetén 6–8 hetente, fél adaggal |
| Átültetés után | Várj 3–4 hetet |
| A leggyakoribb hiba | Száraz föld trágyázása — gyökérperzselést okozhat |
Miért van szüksége a cserepes pálmának több trágyázásra, mint gondolnád?
A nem növekvő, sárguló, fénytelen levelű pálma nagyon gyakran nem beteg — egyszerűen éhes. Ez az egyik leggyakoribb probléma, amellyel Európa-szerte megkeresnek minket a vásárlóink.
A trópusi erdőben vagy a mediterrán tengerparton a pálma nyílt ökoszisztémában él. A lehullott levelek, az állati ürülék és a növényi maradványok lebomlanak, majd tápanyagként visszakerülnek a talajba. A pálma gyökerei több méter mélyre is lenyúlhatnak, így hatalmas mennyiségű földből vehetik fel a tápanyagokat.
Cserépben egészen más a helyzet. A pálma zárt, korlátozott környezetben nő — néhány liter földben, amely minden öntözéssel újabb ásványi anyagokat veszít, mert a víz kimossa őket, és az alátétbe folyik. A friss földbe való átültetés után már 4–6 héttel kimerül a könnyen hozzáférhető tápanyagok többsége. Tápanyag-utánpótlás nélkül a pálma nem pusztul el azonnal, de fokozatosan:
- Lassul a növekedése — az új levelek ritkábban jelennek meg, és kisebbek.
- Elszíneződik — az üde zöld helyett halvány, sárgás árnyalatokat látsz.
- Legyengül — a legyengült pálma könnyű célponttá válik a kártevők és a gombás betegségek számára.
A szabadföldi pálmák valamivel jobb helyzetben vannak — gyökereik nagyobb talajtérfogatban kereshetnek tápanyagokat. De még nekik is szükségük van támogatásra, különösen az európai éghajlaton. Közép- és Észak-Európa talajai gyakran túl szegények káliumban és magnéziumban, a hideg hőmérséklet pedig tovább korlátozza a gyökerek tápanyagfelvételét.
NPK — három betű, amelyet ismerned kell
Minden műtrágya címkéjén szerepel az NPK jelölés — három, kötőjellel elválasztott szám. Ez a legfontosabb információ, amelyet érdemes ellenőrizni vásárlás előtt.
A nitrogén (N) a levelek és a hajtások növekedéséért felel. Ettől lesznek a pálma levelei élénkzöldek. A nitrogénhiány az idősebb levelek egyenletes kifakulásában mutatkozik meg — a pálma az alsó levelekből a fiatalabbakba szállítja a nitrogént, hogy megmentse, ami a legfontosabb.
A foszfor (P) támogatja a gyökérzet fejlődését. Fontos a fiatal pálmák és a frissen átültetett példányok számára. A pálmáknak azonban nincs szükségük sok foszforra, a túlzott mennyiség pedig gátolhatja a vas és a cink felvételét.
A kálium (K) a pálmák gondozásának legfontosabb tápanyaga. Növeli a stresszel, a hideggel, a betegségekkel és a szárazsággal szembeni ellenálló képességet. A pálmáknak sok káliumra van szükségük, hiánya pedig világszerte a pálmák egyik leggyakoribb problémája.
Az NPK mellett fontos a magnézium (Mg) és a mikroelemek is: vas (Fe), mangán (Mn), bór (B) és cink (Zn). Hiányuk lassabban jelentkezik, de ugyanolyan veszélyes lehet. A legjobb, ha a műtrágya kelátkötésű formában tartalmazza a mikroelemeket — így tovább maradnak hozzáférhetők a gyökerek számára, magasabb pH-jú közegben is.
Milyen műtrágyát válassz pálmákhoz? Folyékonyat, granuláltat vagy természeteset?
A piacon többféle műtrágya közül választhatsz. Mindegyiknek megvannak az előnyei, és más-más helyzetben működik a legjobban.
| Műtrágyatípus | Hogyan hat | A legjobb választás |
|---|---|---|
| Folyékony koncentrátum | Öntözéskor add a vízhez; gyorsan hat | Cserepes, beltéri és teraszon tartott pálmákhoz |
| Vízben oldódó (por, feloldandó granulátum) | Oldd fel öntözőkannában; gyorsan hat, alacsony oldatköltség mellett magas tápanyagtartalmú | Nagy cserepekben és szabadföldön nevelt pálmákhoz |
| Lassú hatású granulátum | Szórd a növény köré; több héten át adagolja a tápanyagokat | Szabadföldi pálmák |
| Természetes (granulált trágya, komposzt, biohumusz) | Javítja a közeg szerkezetét, lassan fejti ki hatását | Kiegészítésként, nem kizárólagos tápanyagforrásként |
A folyékony műtrágyák a legnépszerűbb választást jelentik cserepes növények termesztésénél. Vízzel hígítod őket, majd a szokásos módon öntözöl — a tápanyagok közvetlenül a gyökérzónába jutnak. Gyorsan hatnak (az eredmény 2–3 hét után látható), könnyű adagolni őket, és pontosan szabályozható a kijuttatott tápanyag mennyisége. Ilyen például a Palm Focus, amelyet a Growth Technology gyárt: a három fő tápanyag közül ebből tartalmazza a legkevesebbet, emellett mikroelemeket, huminsavakat és fulvosavakat is tartalmaz. Talajba juttatva (5 ml 1 l vízhez hetente egyszer) és levélre permetezve (2,5 ml 1 l vízhez) is használható. Másik lehetőség a Mairol Palmen-Boost terméke — kelátképzővel kezelt mikroelemeket tartalmazó, nagy kiadósságú koncentrátum, amelyből 1 l körülbelül 500 l oldat elkészítéséhez elegendő. A folyékony műtrágyákat rendszeresen kell használni — a növekedési időszakban 7–14 naponta.
A vízben oldódó műtrágyák por vagy apró granulátum formájában kaphatók, amelyeket az öntözőkannában oldasz fel. Ugyanolyan gyorsan hatnak, mint a folyékony műtrágyák, de nagy pálmák esetén olcsóbbak, mivel egyetlen adag elegendő egy egész öntözőkannához. A Pro Palm Fertilizer összetétele NPK 15-5-15, 4% magnézium-oxiddal és kelátképzővel kezelt mikroelemekkel kiegészítve — pontosan ilyen összetételre van szükségük a pálmáknak. A gyártó áprilistól szeptember végéig 7–10 naponta 1 adagolókanálnyit javasol 10 l vízhez. Nagy cserepekben és szabadföldben nevelt pálmáknál, például a Trachycarpus fortunei, a Phoenix canariensis és a Washingtonia robusta esetében, valamint banánnövényeknél és cikászoknál is beválik.
A lassú hatású granulált műtrágyák jó választást jelentenek szabadföldben nevelt pálmákhoz. Szórd a granulátumot a növény köré, és enyhén dolgozd bele a talaj felső rétegébe. A tápanyagok fokozatosan szabadulnak fel, általában 6–8 héten át vagy még tovább, így ritkábban kell kijuttatni. Cserepekben kevésbé kiszámíthatók — kis mennyiségű közegben a gyökerekkel való érintkezés miatt könnyebben túladagolhatók.
A természetes trágyák (granulált istállótrágya, komposzt, biohumusz) jó kiegészítést jelentenek, de nem helyettesítik az ásványi műtrágyákat. A granulált istállótrágyát érdemes kora tavasszal kijuttatni, a szezon előtti alaptrágyázásként — javítja a talaj szerkezetét, és lassan felszabaduló formában biztosít nitrogént. Egyetlen tápanyagforrásként azonban általában nem elegendő, különösen cserepes növényeknél.
És mi a helyzet az áruházakban kapható általános trágyákkal? Soknak az aránya nem megfelelő a pálmák számára (gyakran kiegyensúlyozott vagy foszforban gazdag), és nem tartalmaznak magnéziumot vagy felvehető formában lévő mikroelemeket. A népszerű tévhittel ellentétben nem kell „pálmáknak való” feliratú trágyát vásárolnod – elegendő egy jó zöldnövénytrágya, amelyben a foszfor aránya alacsonyabb a nitrogén és a kálium arányánál. A kifejezetten pálmák számára készült készítmények előnye azonban, hogy összetételük eleve megfelel ezeknek a növényeknek az igényeinek. Az összes általunk ajánlott pálmatrágyát megtalálod a pálmatrágyák kategóriában.
Mikor trágyázzuk a pálmát – lépésről lépésre a trágyázási naptár
A pálmákat akkor kell trágyázni, amikor növekednek – ez a legegyszerűbb szabály, amit érdemes követni. A gyakorlatban ez a márciustól októberig tartó időszakot jelenti, néhány fontos részlettel.
| Időszak | Cserepes pálma | Szabadföldi pálma |
|---|---|---|
| Tavasz (III–IV) | Az első adag folyékony trágya, a címkén feltüntetett adag fele | Granulátum vagy granulált trágya a szezon kezdetén |
| Nyár (V–VIII) | Teljes adag 7–14 naponta; kéthetente kiegészítő levéltrágyázás | Granulátum 6–8 hetente vagy vízben oldódó trágya 7–10 naponta |
| Ősz (IX–X) | Szeptembertől fél adag, utoljára októberben | Nyár végétől nitrogén nélkül; túlnyomórészt káliumot tartalmazó trágyák |
| Tél (XI–II) | Szünet; meleg, lámpával megvilágított helyiségben 6–8 hetente, fél adaggal | Szünet |
Tavasz (március–április): A pálma felébred a téli nyugalmi időszakból. Itt az ideje a szezon első trágyázásának. Ha granulátumot használsz, szórd szét a növény körül. Ha folyékony trágyát használsz, kezdd az ajánlott adag felével, hogy ne terheld meg a gyökereket a tél után. Most érdemes granulált trágyát is használni a termesztőközeg tápanyagdúsítására.
Nyár (május–augusztus): A vegetációs időszak csúcsa. A folyékony trágyát 7–14 naponta alkalmazzuk, a vízben oldódó trágyát 7–10 naponta, a lassú felszabadulású granulátumot pedig 6–8 hetente. Ebben az időszakban nő a pálma a legintenzívebben, és ilyenkor van a legnagyobb szüksége tápanyagokra. Kéthetente kiegészítésként levéltrágyázást is végezhetünk – permetezővel hígított folyékony trágyát juttatva a levelekre.
Ősz (szeptember–október): Fokozatosan csökkentsük a tápoldatozást. Szeptembertől csökkentsük felére az adagot, októberben pedig trágyázzunk utoljára. A káliumban gazdag trágyákra összpontosítsunk – ezek segítenek a pálmának felkészülni a télre.
Tél (november–február): A legtöbb pálma nyugalmi állapotba kerül. Hagyjuk abba a trágyázást, vagy csak minimális mennyiséget használjunk — 6–8 hetente, jelentősen csökkentett adagban. Kivételt képeznek a fűtött helyiségben, kiegészítő megvilágítás mellett tartott trópusi pálmák — ezek egész évben növekedhetnek, ezért télen is igényelnek trágyázást, bár ritkábban.
Három alapszabály:
- Soha ne trágyázz száraz földet. Először öntözd meg a pálmát tiszta vízzel, a trágyát pedig a következő öntözéskor add hozzá (például 1–2 nap múlva). A száraz föld trágyázása a gyökerek megperzselődését okozhatja.
- Átültetés után ne trágyázz azonnal. Hagyd a pálmát 3–4 hétig az új közegben meggyökeresedni.
- Reggel vagy este trágyázz — soha ne tűző napon vagy hőségben. A felmelegedett talaj növeli a gyökérkárosodás kockázatát.
Pálmák trágyázása Európa különböző részein
Európa éghajlata rendkívül változatos — ez közvetlenül befolyásolja, hogyan, mikor és mivel trágyázod a pálmákat. Íme néhány konkrét tanács az egyes régiókhoz.
Dél-Európa (Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália)
Ez a pálmák paradicsoma — számos faj egész évben a szabadban nő. A Phoenix canariensis, a Washingtonia és a Chamaerops humilis mindennapos látvány a kertekben és parkokban. Itt a leghosszabb a trágyázási időszak — februártól akár novemberig is tarthat. A szabadban nevelt pálmák jól reagálnak a szezonban 2–3 alkalommal kijuttatott, lassú hatóanyag-leadású granulátumra, vagy a vízben oldódó, például Pro Palm Fertilizer trágyára, amelyet 7–10 naponta kell kijuttatni; mindkét módszert érdemes komposzttal vagy trágyával kiegészíteni. Ügyelj a nyári szárazságra — a forró hónapokban bőséges öntözéssel együtt trágyázz, mert víz nélkül a pálma nem tudja felvenni a tápanyagokat.
Nyugat-Európa (Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Franciaország)
Az éghajlat enyhébb, mint Közép-Európában, de párásabb. A Trachycarpus fortunei itt kiválóan fejlődik a szabadban, az Egyesült Királyság védett kertjeiben pedig még Chamaerops humilis is előfordul. A trágyázási időszak márciustól októberig tart. A párás éghajlat miatt a tápanyagok gyorsabban kimosódnak a talajból — érdemes gyakrabban, de kisebb adagokkal trágyázni. A teraszokon és belső udvarokon tartott cserepes pálmák nagyon népszerűek, és a szezonban rendszeres folyékony trágyázást igényelnek.
Közép-Európa (Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria)
A kontinentális telek jelentik a legnagyobb kihívást. A legtöbb pálmát itt cserépben nevelik, télen pedig hűvös helyiségbe viszik. A trágyázási időszak rövidebb — jellemzően áprilistól szeptemberig tart. A szabadföldi pálmáknak (főként a Trachycarpus fortunei-nak) nyár végén káliumtúlsúlyos, hozzáadott nitrogént nem tartalmazó műtrágyára van szükségük, hogy az új hajtások a fagyok előtt beérjenek. Cserepes pálmáknál a folyékony műtrágya a legkényelmesebb, például a Palm Focus. Novembertől márciusig teljesen hagyd abba a trágyázást, kivéve, ha a pálma fűtött helyiségben telel.
Észak-Európa (Skandinávia, balti országok)
Itt a pálmák szinte kizárólag szobanövények. A rövid téli nappalok és az alacsony hőmérséklet miatt az aktív növekedési időszak mindössze májustól augusztusig tart. A trágyázást erre az időszakra korlátozzuk — kéthetente folyékony tápoldattal. Télen, még kiegészítő megvilágítás mellett is, a trágyázás legyen minimális (havonta egyszer, fél adaggal), vagy maradjon el teljesen. Fontos, hogy olyan fajokat válassz, amelyek elviselik a gyengébb fényt — a Chamaedorea elegans és a Howea forsteriana boldogul a legjobban ilyen körülmények között. Ha saját pálmákat tervezel nevelni, nézd meg pálmamag-kollekciónkat.
A pálmád jelzi, mire van szüksége — hiánytünetek
Nem kell botanikusnak lenned ahhoz, hogy megértsd a pálmád jelzéseit. A legfontosabb, mely levelek változtatják meg a színüket: a legidősebbek (alsók) vagy a legfiatalabbak (középsők).
| Tünet | Valószínű hiány | Teendő |
|---|---|---|
| A legidősebb levelek egyenletesen világosak, sárgásak | Nitrogén (N) | Térj vissza a rendszeres trágyázáshoz a szezonban |
| A legidősebb leveleken sárga-narancssárga foltok és száradó levélvégek | Kálium (K) | Magas káliumtartalmú műtrágya, türelmesen, az egész szezonban |
| A legidősebb levelek széle sárga, középen zöldek | Magnézium (Mg) | Magnéziumtartalmú műtrágya |
| A legfiatalabb levelek sárgák, az erek zöldek | Vas (Fe) | Vaskelát; ellenőrizd a pH-t, a túlöntözést és az ültetési mélységet |
| A legfiatalabb levelek aprók, összesodródnak, barna csíkokkal | Mangán (Mn) | Kelátos mangántartalmú műtrágya |
Az idősebb levelek egyenletes kivilágosodása a nitrogénhiány leggyakoribb tünete. A pálma a nitrogént a legidősebb levelekből a fiatalabbakba szállítja. Egy-két alsó levél sárgulása az öregedés természetes folyamata — de ha több levél sárgul, ideje műtrágyát használni.
A fiatal levelek sárgulása zöld erezettel vashiányra — úgynevezett vashiányos klorózisra — utal. Pálmáknál ezt ritkán a talaj vashiánya okozza. Gyakrabban a túl magas pH, a túlöntözés vagy a túl mélyre ültetés korlátozza a gyökerek működését. A kelátkötésű vasat tartalmazó műtrágya segíthet, de a kiváltó okot is meg kell szüntetni.
Sárga-narancssárga foltok a legidősebb leveleken, valamint barna, száradó levélcsúcsok a káliumhiány jellegzetes jelei. A pálmák sok káliumot használnak fel, különösen a növekedési időszakban. A károsodott levelek már nem zöldülnek ki — a javulás az új leveleken látható. Figyelem: a barna levélcsúcsokat a túl száraz levegő vagy a nagyon kemény vízzel történő öntözés is okozhatja — érdemes ezeket a tényezőket kizárni.
Széles, sárga sáv az idősebb levelek szélén, zöld középrésszel általában magnéziumhiányt jelez. Ez gyakori probléma az erőteljes öntözéstől kimosódott ültetőközegben nevelt pálmáknál.
A nagyon lassú növekedés és az apró, halvány új levelek foszforhiányra utalhatnak. Ez ritkább probléma, mert a legtöbb ültetőközeg tartalmaz valamennyi foszfortartalékot, de régi, kimerült talajban előfordulhat.
Apró, összesodródott, elhalt foltos fiatal levelek a mangánhiány jelei. A probléma hideg ültetőközegben és magas pH-n súlyosbodik. A kelátkötésű mikroelemeket tartalmazó komplex műtrágya megelőzi ezt a hiányt.
5 hiba, amely tönkreteszi a pálmádat
Még a tapasztalt pálmabarátok is elkövetik ezeket a hibákat. Nézd meg, vonatkozik-e rád valamelyik.
- Száraz ültetőközeg trágyázása. Ez a leggyakoribb és legveszélyesebb hiba. A száraz gyökerekre jutó tömény műtrágyaoldat kémiai égést okoz. A gyökerek elveszítik vízfelvevő képességüket, a pálma pedig hervadni kezd, és megtévesztően úgy tűnik, mintha kiszáradt volna — a probléma oka azonban a gyökerek károsodása. Mindig először tiszta vízzel öntözz.
- Pálmákhoz nem megfelelő műtrágya használata. Az általános műtrágyák tápanyagtartalma gyakran kiegyensúlyozott, vagy a foszfor van bennük túlsúlyban, magnéziumot és kelátkötésű mikroelemeket pedig nem tartalmaznak. A túl sok foszfor gátolja a vas és a cink felvételét, a nem kelátkötésű mikroelemek pedig magasabb pH-n hozzáférhetetlenné válnak.
- „A több jobb” — túltrágyázás. A dupla adag trágya nem fogja kétszer olyan gyors növekedésre bírni a pálmát. Viszont elsózza a közeget, ami a gyökerek kiszáradásához és a levelek barnulásához vezet. Ha ez már megtörtént — öblítsd át a közeget bő vízzel, és 3–4 hétig ne trágyázz.
- Trágyázás közvetlenül az átültetés után. Az éppen átültetett pálma átültetési sokkot él át. A gyökerei kissé károsodhattak, ezért időre van szükségük a regenerálódáshoz. Az átültetés után várj legalább 3–4 hetet, mielőtt trágyázni kezdenéd.
- Beteg vagy kártevők által megtámadott pálma trágyázása. Ha a pálmát kártevők (takácsatkák, pajzstetvek) vagy gombás betegség gyötri, a trágyázás nem segít — sőt, akár ronthat is a helyzeten. Először kezeld az egészségügyi problémát, és csak utána térj vissza a rendszeres trágyázáshoz.
GYIK — Gyakori kérdések a pálmák trágyázásáról
Használhatok speciális pálmatrágya helyett általános levéldísznövény-tápot?
Igen, ha megfelelő az összetétele — olyan összetételt keress, amelyben a foszfor aránya alacsonyabb a nitrogénénél és a káliuménál (például 15-5-15 vagy 8-2-12), és magnéziumot is tartalmaz. A kifejezetten pálmákhoz való trágya előnye, hogy kelátkötésű mikroelemeket tartalmaz, és összetételét eleve a pálmák igényeihez igazították.
Milyen gyakran trágyázzam a cserepes pálmát?
A növekedési időszakban (március–október) folyékony trágyával 7–14 naponta, vízben oldódó trágyával 7–10 naponta, lassú hatóanyag-leadású granulátummal 6–8 hetente trágyázd. Télen csökkentsd a trágyázást a minimumra, vagy teljesen szüneteltesd.
Milyen trágya való a kenderpálmához (Trachycarpus fortunei)?
A kenderpálmának ugyanarra van szüksége, mint a többi pálmának: sok káliumra és magnéziumra, mérsékelt mennyiségű nitrogénre és kevés foszforra. Cserépben a folyékony trágya praktikus, szabad földbe pedig vízben oldódó trágya vagy lassú hatóanyag-leadású granulátum való. Közép-Európában áprilistól trágyázd, nyár végétől pedig hagyd el a nitrogéntartalmú trágyát, hogy az új leveleknek legyen idejük megkeményedni a tél előtt.
Sárgul a pálmám a trágyázás ellenére — mit tegyek?
Ellenőrizz három dolgot: nem trágyázod-e száraz közegben (a gyökerek károsodhatnak), nem túl magas-e a közeg pH-ja (gátolja a vas felvételét), és nem öntözöd-e túl a pálmát — a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezet, ilyenkor pedig még a legjobb trágya sem segít. Figyeld meg azt is, mely levelek sárgulnak: a legidősebbek inkább nitrogén-, kálium- vagy magnéziumhiányra, a legfiatalabbak pedig vas- vagy mangánhiányra utalnak.
Trágyázhatom a pálmát lombon keresztül?
Igen, kiegészítő módszerként. Használj erősen hígított folyékony műtrágyát (pl. Palm Focus, 2,5 ml 1 l vízhez), és este vagy borús napon permetezd a levelekre. Előtte töröld le róluk a port egy nedves ruhával. Kéthetente alkalmazd a gyökértrágyázás kiegészítéseként, ne helyette.
Télen is kell trágyázni a pálmákat?
Ez a körülményektől függ. A hűvös helyiségben (5–10 °C), nyugalmi állapotban tartott pálmákat egyáltalán nem trágyázzuk. A fűtött szobában, kiegészítő világítás mellett tartott trópusi pálmát 6–8 hetente, a szokásos adag felével trágyázzuk.
Lehet kávézaccal vagy házi módszerekkel trágyázni a pálmát?
A kávézacc, a tojáshéj vagy a zöldségek főzővize csak nyomokban tartalmaz tápanyagokat, ezért nem fedezi a pálma kálium-, magnézium- és mikroelemigényét. Cserépben a kávézacc könnyen megpenészedik és összeáll tőle a közeg. Ha természetes módon szeretnél trágyázni, tavasszal inkább granulált trágyát vagy komposztot használj, amelyet a szezonban ásványi műtrágyával egészíts ki.
Mit tegyek, ha túltrágyáztam a pálmát?
Öblítsd át a közeget bőséges vízzel — tedd a cserepet a kádba vagy a zuhany alá, és néhány percig öntözd úgy, hogy a víz szabadon távozhasson. Legalább 3–4 hétig ne trágyázd, és figyeld, hogy a pálma állapota javul-e.
Összefoglalás
A pálmák trágyázása nem bonyolult, de rendszerességet és némi hozzáértést igényel. Jegyezz meg három dolgot: válassz megfelelő NPK-arányú műtrágyát (a foszfor aránya legyen alacsonyabb, mint a nitrogéné és a káliumé, és tartalmazzon magnéziumot), trágyázz csak a növekedési időszakban, és soha ne száraz közegre. A többi már megfigyelés kérdése — a pálma maga jelzi, mire van szüksége. A cserepes és szabadföldi pálmákhoz ajánlott összes műtrágyát megtalálod a pálmaműtrágyák kategóriában. Ha citrusfáid is vannak a gyűjteményedben, olvasd el a citrusfélék trágyázásáról szóló útmutatónkat.
Források: Broschat T. K., „Fertilization of Field-grown and Landscape Palms in Florida” és „Nutrient Deficiencies of Landscape and Field-grown Palms in Florida”, UF/IFAS Extension; Royal Horticultural Society — pálmatermesztési tanácsok; termékadatlapok és a műtrágyagyártók ajánlásai (Growth Technology, Mairol); a mr.seed saját tapasztalatai és az ügyfelek visszajelzései Európa-szerte.
